Bogács község nevének eredete:
A szláv lakosságnak emlékei azok a szláv eredetű helynevek is, melyekkel Borsod megye át meg át van szőve.”Bogácsot szláv eredetűnek tartja, nevét az ó-szláv “bogatu”=gazdag szó leszármazottjának tekinti. Pazsag nevét – ami Pazsagpusztának régi neve – a szláv paseka=irtvány szóval magyarázza, ezzel utalva arra, hogy a vidéket erdőség borította.
Ugyancsak szláv eredetet tulajdonít Borovszky a környező községeknek is. Így Szomolya nevét a szláv szmola=szurok szóból, Cserépvár nevét a körülötte levő cserepektől származtatja, amely szó szintén a szlávból került hozzánk. (ó-szláv crepu)
Az 1939-ben megjelent Borsod Vármegye szociográfia tagadjaBogács jerseys for wholesale szláv eredetét, de magyarázatot nem ad eredetére: “Eddigi ismereteink alapján Borovszky vélekedését nem fogadjuk el, sőt azt sem tartjuk valószínűnek, hogy a község a honfoglalás után betelepített szlávok alapítása és azoktól kapta volna a nevét.” (14)
A község neve leírva Bagach alakban 1248-ban, ill. 1326-ban fordul elő első alkalommal Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történelmi földrajza című könyvének 259. oldalán. A község neve vagy magyar névadással keletkezett, ami annyit jelent, hogy a település alapítójának első birtokosának, vagy nevezetes lakosának a személyneve jelölte magát a települését is anélkül, hogy képzővel ( – i- é). vagy összetételi utótaggal (falva, – háza, – laka, – szállása, stb.) kellett volna kiegészülnie.
A másik feltételezés szerint a magyar bogáncs növény nevének régi nyelvjárásbeli bogács változatából ered a helyiség neve. De a szláv eredet sem kizárt, vagyis hogy szláv családnévből származik.
Felhasznált irodalom: Hajdú Imre: Bogács históriája (1984)